Bill Kaulitz (my star)

A Tokio Hotel hétköznapi élete

A sztárlétükről már mindent tudtok, de vajon, hogyan élik a fiúk a hétköznapjaikat? Mennyi időt töltenek a zuhany alatt, hogyan alszanak el, és milyen plüssállataik voltak?

Most nagyon személyesek leszünk………

Mit csináltok esténként elalvás előtt?

Georg: Nézem az esti híreket, majd elalszok tvzés közben. A tv persze megy egész este, és csak reggel kapcsolom ki ha felkeltem.

Nadine: Hogy is van ez most, amikor felismernek titeket az utcán és sokan rengeteg mindent tudnak rólatok (legalábbis úgy gondolják)?

Bill: Kedves Nadine (4srác nevet), mi ööö… mi… hogy vagyunk azzal, hogy az utcán felismernek, hogy ez milyen… hát azt kell mondanom, hogy hát igen… ez… minden esetre egy nagy változás a korábbi életünkhöz képest, hisz bárhová mész is felismernek és autogramokat kell írnod. De azt kell hogy mondjam, hogy ez nem feltétlenül stresszes. Mi tulajdonképpen élvezzük is a dolgot. Hisz mindig is ezt akartuk, Hogy az emberek a bandáról beszéljenek, felismerjenek minket, arról beszéljenek, hogy mit csinálunk, és így tovább. Nos ezt elértük és így nagyon is örülünk neki.


Sarah: Mi hiányzik nektek a legjobban turnézás közben?

Tom: Hát Sarah, hogy mit hiányolunk turnézás közben,… hát azt hiszem, hogy hát, így a tulajdonképpen a saját ágyunk, így… Hisz minden nap másik városban alszunk, különböző hotelekben, és így tovább, tehát ez egy kis változás… az ágy meg minden. Amúgy meg szerintem tényleg mindent megkapunk, szóval minden esetre(Tom és Bill:) a család és a barátok (mindenki bólogat). De szorgalmasan telefonálgatunk és másképp meg megkapunk mindent, amire szükségünk van. Ételt, italt, a csocsó / asztali foci asztal, szóval minden.


Désirée: Most ugyebár külföldön is bemutatjátok a számaitokat, milyen érzés, hogy az ember ott (külföldön) is népszerű? Számítottatok rá?

Bill: Szóval Desirée, határozottan állíthatjuk, hogy nem számítottunk arra, hogy külföldön is ismertek lennénk meg minden. Szóval ez nem úgy van, hogy tudod mire számítasz és kimész élőben, hogy oké, tudom, ismerem, hogy Németországban hogy megy és akkor annak most külföldön is így kell mennie. Őszintén szólva féltem, hogy ez most hogy megy, mert a közönséggel együtt kell dolgoznom, illetve együtt szeretnék dolgozni, és ők még a szöveget sem nagyon tudják , de tök izgi volt mert mindenki tudta. Ez tényleg egy nagyon jó rajongói alap és azt kell hogy mondjam, hogy nagyon meg vagyunk elégedve a fellépésekkel.


Vroni: Mit szóltok a fanok akcióihoz, nem gondoljátok, hogy egyesek túl messzire mennek?

Tom: Kedves Vroni, mi ööö… mi mindig nagyon örülünk azoknak a dolgoknak amiket a rajongók csinálnak, rengeteg levelet, meg tök szép dolgokat kapunk. És nekünk ez nagyon jól esik, főleg hogy így törik magukat, hogy nyerjenek egy „meet & greet”et (találkott és üdvözölj). Ez nekünk is mindig nagyon király. Korábban már elmeséltük, hogy a piros szőnyegen, meg ilyen helyeken mindig rengeteg a rajongó és nem lehet igazán az egyedi kéréseket teljesíteni valahogy, és a „meet & greet”eknél mindig inenzívebben lehet beszélgetni meg minden, és igenn…, nincs ellenünkre, hogy a rajongók törik magukat/ igyekeznek.


Laura: Nyáron megint mentek suliba, és ha igen, akkor nem koncerteztek közben?

Bill: Laura, mindenféleképpen újra megyünk iskolába, és ööö… izéé… hogy milyen formában, azt még nincs meghatározva pontosan, de mi nindenféleképpen le akarunk vizsgázni (be akarjuk fejezni a sulit). De egyet már most megígérhetek… ti rajongók semmiféleképpen sem fogtok hiányban szenvedni, hisz a suli lesz a mellékes és nem a zenélés, tehát ez mindig előtérben lesz, és ugyan annyi interjút fogunk adni, ugyanannyi fellépésünk lesz, adunk ki új dalokat, albumot. Minden ugyan úgy lesz, mint azelőtt. Szóval nem kell emiatt aggódni. Nekünk biztosan stresszesebb lesz, de valahogy csak megoldjuk.


Lucia: Tom igaz az, hogy van valami közted és LaFee között?

Tom: Igen, ööö szóval Lucia, erről már én is hallottam. Sokan gondolják, hogy van valami köztem és LaFee között, de hát… izéé.. ööö… igazából nem is ismerem, csak hírből. Szóval nincs közöttünk semmi. Nem is simerem, mint ahogy már azt mondtam. Soha még egyetlen szót sem váltottam vele. Sóval ne aggódjatok, nincs köztünk semmi.
Georg: Asszem nem is a mi női ideálunk.
Tom: Igen. Én is így gondolom.


Laura: Igaz az, hogy Bill szerelmes és szertene belemenni egy kapcsolatba, amikor a Tokio Hotel körül nem lesz ekkora nagy hűhó csapva?

Bill: Nos Laura, ha lenne is barátnőnk, soha nem mennénk velük nyilvánosság elé, még akkor sem, ha minden nyugisabb lesz, mert ez… ööö… ez … ez mindenféleképpen privát és mindenkinek a saját dolga. De azt hogy van, mindenféleképpen elmondanánk. De nem lennének rólunk fotók, se semmi egyéb. De azt elmondhatom, hogy nincs barátnőm, hogy hát szóval egyikünknek sincs barátnője Mindannyian, csakúgy mint azelőtt szólók vagyunk.


Christina: Mi történne akkor, ha a csapat egyik tagja ki szeretne szállni? Feloszlanátok, vagy keresnétek egy új csapattagot?

Bill: Hát Christina, meg kell, hogy mondjam, hogy természetesen reméljük, hogy nem lép ki senki mostanában és nem is nagyon gondolkodtunk ezen. De ha ez valaha mégis bekövetkezne, az a szituációtól függne, hogy folytatnánk e, vagy sem. Hogy a többiek még megértik e egymást, vagy haraggal válnak el, vagy valakinek már nincs hozzá kedve, vagy valaki apa lesz, és akkor a többiek valószínűleg folytatni akarják. De ezt természetesen nem lehet így előre megmondani, hiszen a szituációtól függ. De remélejük, hogy soha nem történik ez meg.


Knuddi: Ti is féltek a koncerteken, hogy valamit félrejátszotok, vagy hibáztok néha egyántalán?

Tom: Nos igen, Knuddi, az hogy kocerteken valamit hibázunk az teljesen normális. Eléggé sokszor előfordul de nem lehet észrevenni. Szal igen, …
Bill: De ha az emberek megkérdezik, nem tudjuk megmondani, hogy volt e vagy sem. De minden esetre minden koncerten van néhány félresikerült dolog. Az, hogy minden 1 és fél órán keresztül tökéletesen menjen, az nagyon ritkán van.
Tom: Nem mindig a zenéléssel van gond. Néha a világítás, néha a gitárommal van tele a hócipőm, vagy valami ilyesmi. De nincs olyan probléma amit ne tudnánk megoldani.

Kérdezz hülyeséget Billtől - Interjú

Van egy tetoválás a nyakadon. Anyukád nem kergetett meg,amikor meglátta,hagy magadra varrattad a Tokio Hotel emblémáját?

Bill:

Nem csináltál be a fájdalomtól a művelet közben?

Bill:

Túl jók a szövegeitek,ahhoz,hogy egy tinifiú írja...

Bill:

A rosszakaróid azt hangoztatják,hogy úgy nézel ki,mint egy lány,ráadásul szerintük meleg is vagy.Nem zavarnak ezek a pletykák?

Bill:

Imádod a hosszú szárú boxereket.Bemutatót is tartasz belőlük?

Bill:

Elsőlátásra nehéz elhinni, hogy Bill és Tom többnyire csak öltözködésükben térnek el egymástól. Hogy mi is az igazság? Ezt a tesók most személyesen mondják el nektek!

Bár ikrek vagytok, mégis kicsit furcsa a kapcsolatotok…

Tom: Igen, mivel egyszerre érezzük magunkat egyformának és különbözőnek. Nem nézünk ki úgy, mint a tipikus ikrek. Lélekben viszont elég szoros kapcsolat van köztünk. Elég ránéznem Billre, és tudom, mire gondol. Érzem, ha problémája van, még akkor is, ha távol vagyunk egymástól.

Bill: Soha senkihez nem éreztem magam ennyire közel, mint a tesómhoz.

Az öltözködésetek mindenesetre homlokegyenest eltérő! A belső tulajdonságaitok mennyire hasonlóak?

Bill: Igazából mindketten rettentően makacsak és önfejűek vagyunk.

Tom: És célratörőek! Ha valamit kitalálunk, akkor mindent megteszünk annak érdekében, hogy megvalósít a tervünket!

Bill: Egyébként pedig Tom is és én is gyűlöljük a brokkolit és imádjuk a pizzát. De a legfontosabb az, hogy mindketten nagyon szeretünk nevetni. Szerintem az elég nyilvánvaló, csak ránk kell nézni!

Tom: Mellesleg én sokkal királyabb és lazább arc vagyok, de megfontoltabb is! Mielőtt döntést hoznék, sokáig gondolkodom, mit is tegyek. Bill inkább spontánabb, nem egy agyalós típus.

Van köztetek egy kis egészséges versengés?

Tom: Már nincs! Inkább gyerekkorunkban volt. Én előbb tudtam biciklizni és úszni!

Bill: Úristen, és erre még ma is büszke!

Tom: Bill még a mai nap sem tanulta meg egyiket sem! Korábban féltékeny volt arra is, hogy nekem jobban ment a csajozás.

Miért vagytok büszkék egymásra?

Bill: Csodálom Tomot, mert nagyon profi gitáros, és keményen megdolgozik a sikerért. De büszke vagyok rá azért is, mert pont olyan tesó, amilyet mindenki szeretne magának.

Tom: Én azért vagyok büszke Billre, mert nagyon jól kezeli az ismertséget. Igazi, született frontember! Amúgy mindent elmesélhetek neki, és én is teljesen megbízok benne.

Tom tényleg annyira laza, mint amilyennek mondja magát?

Bill: A tesómnak is van egy érzelmes oldala! Ugyanannyira tud szerelmes, érzékeny és szomorú lenni, amennyire én is! Innen nézve majdnem teljesen egyformák vagyunk. Egyszerűen csak nem úgy mutatja ki az érzelmeit, ahogy én.

Az új kislemezetek bónusz dala, az In die Nacht arról szól, hogy csak együtt tudtok élni.

Bill: Pontosan! Szerettünk volna írni egy dalt arról, hogy mennyire erős kapocs van közöttünk – annyira, hogy még meghalni is együtt szeretnénk. Nem tudjuk elképzelni az életet a másik nélkül. Ha elképzelem a szituációt, mindig az jut eszembe, hogy egy szakadék szélén állunk. Valaki azt mondja, hogy az egyikünknek ugrania kell. Biztos vagyok benne, hogy mindketten ugranánk!

Mindent megtennétek egymásért?

Bill: Valóban mindent! Egyszer például kórházba kerültem, kivették a mandulámat. Amikor felébredtem a műtét után, Tom ott volt mellettem. Kiderült, hogy ott is aludt, minden egyes nap.

Tom: Ha Bill rosszul van, én is rosszul érzem magam. Ha baja esne, bármire képes lennék érte.

Együtt is fogtok lakni a későbbiekben?

Bill: Nem is tudnánk elképzelni máshogy! Szerintem egy ikerházban fogunk élni, és egyetlen ajtó fog elválasztani minket egymástól.

Ha valamelyikőtöknek barátnője van, féltékenyek vagytok rá?

Bill: Egyáltalán nem.

Tom: Egy lányhoz fűződő viszonyunk teljesen más, mint ami minket összetart. Nem hinném, hogy Bill annyira meg tudna bízni egy lányban, mint bennem. Persze azt elfogadnám, hogy nem tud velem annyi időt tölteni.

Nem is tudnátok más embert ennyire szeretni, mint ahogy egymást?

Bill: Természetesen a szüleinket igen, de mással nem tudnánk elképzelni. Már az anyaméhben is együtt voltunk! Szerintem lehetetlen másvalakihez annyira kötődni, mint az ikertesódhoz.

A Kaulitz ikrek most elárulják legféltettebb titkaikat is! Vajon mit szeretnek és mit utálnak a testvérek? És mit gondolnak egymásról?

1. Mit szeretsz magadban a legjobban?

ŰŰ

Bravo: Mióta vagy egyedül?

Pletyka 1.

Billről rajzfilmet készítenek fura haja miatt!

Az igazság

Az Arthur és a villangók című animációs film Amerikában készült, ahol a TH – egyelőre legalábbis biztosan – nem örvend túl nagy népszerűségnek, így kizárt, hogy ő ihlette volna az alkotókat. Bár Bill és a kicsi manó hasonlítanak egymásra, ez csak véletlen egybeesés. „Mikor megláttam a figurát, alig hittem a szememnek, hiszen feltűnően hasonlítunk egymásra” – mesélte Bill.

Pletyka 2.

Bill egyéb más elfoglaltság miatt feloszlik a Tokio Hotel!

Az igazság

„Rengeteg felkérés érkezik, hogy vegyünk részt ebben-abban, de ha mindent elvállalnánk, az elkövetkező 10 évben napi 24 Órában kellene dolgoznunk. A menedzserünk még a karrierünk előtt azt tanácsolta: csak azt vállaljuk el, amihez valóban kedvünk van. Természetesen továbbra is első a TH, de amint elláttuk a csapattal kapcsolatos feladatokat, azt csinálunk, amit csak szeretnénk” – magyarázta Bill

Pletyka 3.

Tom és a többiek olyan féltékenyek Billre, hogy már szóba sem állnak az énekessel.

Az igazság

„ Mivel van egy kis beszédhibám, én voltam a legjobban meglepve, hogy felkértek szinkronizálásra. Tom egy csomót cikizett is, hogy a felvételek előtt biztos elzavarnak gyorsan logopédushoz, de persze nem így történt. Az első napok rettenetesen kifárasztottak, teljes gőzzel koncentráltam a rendes hanglejtésre és kiejtésre. A többiek egyáltalán nem féltékenyek, sőt, gyakran ők is bent lógnak a szinkronstúdióban, mert elképesztő technikával dolgozunk, Georgnak meg feltétlenül látnia kellett a keverőpultot...”

Pletyka 4.

A film kedvéért szőkére festette a haját (- mármint Bill- ), és ezért rajongók fenyegették meg!

Az igazság

„Egy interjúban azt találtam mondani, hogy ha nekem is szőke hajam lenne, mint Arthurnak, akkor valószínűleg totál egyformák lennénk. Erre mi történt? Rajongók százai rohamozták meg a menedzsmentünk irodáját, és néhányan azzal fenyegetőztek, hogy ha befestem a hajam, akkor kiugranak az ablakból és felvágják az ereiket. Szerintem ez a legkevésbé sem vicces, viszont annál elgondolkodtatóbb, hogy vannak, akik az életükkel fenyegetőznek! Azt kérem, hogy senki ne higgyen a pletykáknak, és legfőképp azt, hogy ne bántsanak minket!”